A MAGYAR SZEMORVOSTÁRSASÁG ÚJ
(EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT)
ALAPSZABÁLYA

 

Alapítók az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. (Civil törvény) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.tv. rendelkezései alapján a MAGYAR SZEMORVOSTÁRSASÁG alapszabályát – az időközi változásokkal egységes szerkezetbe foglaltan- az alábbiak szerint állapítják meg:

    
    I./

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

A társaság jellege és jogi helyzete


I/1./    A társaság neve: MAGYAR SZEMORVOSTÁRSASÁG
I/2./    A társaság idegen nyelvű elnevezése:
a./    latinul: SOCIETAS OPHTHALMOLOGICA HUNGARICA
b./    angolul: HUNGARIAN OPHTHALMOLOGICAL SOCIETY
c./    franciául: SOCIÉTÉ HONGROISE OPHTALMOLOGIQUE
d./    németül: UNGARISCHE OPHTMALMOLOGISCHE GESELLSCHAFT
e./    oroszul: VENGERSZKOJE OFTALMOLOGICSESZKOJE OBSCSESZTVO
f./    spanyolul: ASOCIACION DE OFTALMOLOGOS HUNGAROS

I/3./    A társaság hatóköre: országos
I/4./    A társaság székhelye: 1085 Budapest, Mária u. 39.
1/5./    A társaság alapítási éve: 1904.
I/6./    A társaság pecsétje: Kör alakú, benne: MAGYAR SZEMORVOSTÁRSASÁG
    középen: ALAPÍTVA 1904.
I/7./     A társaság jogi helyzete:
a./    A MAGYAR SZEMORVOSTÁRSASÁG tagjai által önkéntesen
létrehozott önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező egyesület, mely a jelen alapszabályban meghatározott célra alakult, és céljainak elérésére szervezi tagjai tevékenységét, nyilvántartott tagsága van.
b./    A MAGYAR SZEMORVOSTÁRSASÁG önálló jogi személy, jogi
    személyiségét a bírósági nyilvántartásba vétellel nyerte el.

A MAGYAR SZEMORVOSTÁRSASÁG tagsága jogosult jogi személyiséggel nem rendelkező szekciókat és területi szervezeteket létrehozni melyek tevékenységüket a társasággal együttműködve fejtik ki.

c./    A MAGYAR SZEMORVOSTÁRSASÁG nem folytat közvetlen politikai
    tevékenységet, nem állít sem országgyűlési, sem önkormányzati képviselő-
    választáson jelöltet, pártoktól független és azoknak támogatást nem nyújt.

d./    A MAGYAR SZEMORVOSTÁRSASÁG vagyonát céljának megfelelően
    használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére
nyereséget nem juttathat.

 

II.
A TÁRSASÁGCÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE

 

1./    A társaság célja: A szemorvos tudomány fejlesztése, a tagok tudományos, elméleti és
gyakorlati ismereteinek bővítése, a tagok közti kollegiális kapcsolat fejlesztése, a tagok szakmai érdekeinek érvényesítése.

2./    A MAGYAR SZEMORVOSTÁRSASÁG elsődlegesen gazdasági-vállalkozási
        tevékenységet nem folytat, ilyen tevékenységet csak a céljai
megvalósítása érdekében, kiegészítő jelleggel végezhet.

3./    A MAGYAR SZEMORVOSTÁRSASÁG alapcél szerinti tevékenységének
minősül:

9412 - Szakmai érdekképviselet
5814 - Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
5819 - Egyéb kiadói tevékenység
7219 - Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés

4./    A MAGYAR SZEMORVOSTÁRSASÁG célja megvalósítása érdekében:

a.    tagjai kezdeményezésére, a tagokkal történt egyeztetés után javaslattevő és véleményező tevékenységet fejt ki, a szakterületét általánosan érintő döntések, tervek, fejlesztések, koncepciók, jogszabályok, állásfoglalások kidolgozásában, illetve módosításában.
b.    a meghozott döntésekre, szabályozásokra vonatkozó tapasztalatait, javaslatait – tagjai összehangolt véleményét figyelembe véve – továbbítja a téma szerint illetékes szervezetekhez.
c.    szakmai és tudományos indokok alapján intézkedéseket kezdeményez, amelyek végrehajtásában is részt vesz.
d.    a társaság tagjainak döntése alapján más szakmai és társadalmi egyesületekbe beléphet, illetve azokkal együttműködve tevékenységet fejthet ki.
e.    folyamatosan tájékoztatja tagjait a távlati és időszerű egészségpolitikai elgondolásokról, fejlesztési célokról, kiemelt szakmai célprogramokról, döntésekről, szabályozásokról, különös tekintettel saját szakterületére.
f.    összehangolja a területi szervezetei, szekciói működését.
g.    előmozdítja tagjainak szakmai érvényesülését, alkotó munkájuk feltételeinek javítását, szorgalmazza társadalmi megbecsülésüket:
a)    pályázatokat ír ki,
b)    személyi javaslatokat tesz kitüntetések adományozására,
c)    emlékérmeket és díjakat alapít és adományoz.
h.    kapcsolatot létesít és együttműködik nemzeti és nemzetközi szervezetekkel, társaságokkal, egyesületekkel, segíti tagjai és szekciói ilyen irányú tevékenységét.
i.    a maga egészében, vagy szekciói, illetve tagjai útján tagként részt vesz nemzetközi és nemzeti tudományos szakmai szervezetek munkájában, s ezekben megbízottjai útján képviselteti magát.
j.    ellenőrzi, hogy szekciói és tagjai az e kapcsolatokat érintő jogszabályi és alapszabályi előírásokat betartják-e.
k.    a tudományos tapasztalatcserét és szakmai továbbképzést szolgáló nemzeti, nemzetközi és nemzetközi részvételű kongresszusokat, konferenciákat, vitákat és egyéb rendezvényeket szervez, közreműködik területi szervezetei, szekciói ilyen irányú tevékenységében és összehangolja azt.
l.    anyagi lehetőségeinek határain belül támogatja tagjai külföldi kongresszusokon, szakmai rendezvényeken való részvételét.
m.    folyóiratokat, egyéb kiadványokat szerkeszt és ad ki, ehhez külső segítséget is igénybe vehet. A tudományos haladás, az egészség-megőrzési program gyakorlati megvalósítása és a közvélemény formálása érdekében tudományos ismeretterjesztő tevékenységet fejt ki, támogatja és összehangolja területi szervezetei, szekciói és tagjai ilyen irányú tevékenységét.
n.    a tárasági célok megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági – vállalkozási tevékenységet folytathat.

 

III.

A TAGSÁGI JOGVISZONY KELETKEZÉSE, A TAGOK JOGAI ÉS
KÖTELEZETTSÉGEI, A TAGSÁGI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE

 

1./A MAGYAR SZEMORVOSTÁRSASÁG tagjai lehetnek:
a)    rendes tagok,
b)    különleges jogállású tagok
b/a./  levelező tagok,
b/b./  tiszteletbeli tagok,
b/c./  pártoló tagok.

A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

2./    A MAGYAR SZEMORVOSTÁRSASÁGBA tagként jelentkezők, vagy arra
javasolt személyek felvételéről az Elnökség javaslata alapján a következő Közgyűlés dönt.

3./    Rendes tag lehet minden, Magyarországon szemorvosi tevékenység végzésére
engedéllyel rendelkező orvos, aki – a nyugdíjazás esetétől eltekintve, valamint ha foglalkozását önhibáján kívül nem gyakorolhatja – a szemorvosi tevékenységét hivatásszerűen gyakorolja. A rendes tag felvételét belépési nyilatkozatban, két rendes tag ajánlásával egyidejűleg kérheti, egyben nyilatkoznia kell arról, hogy a társaság alapszabályát, valamint a közgyűlés határozatait magára nézve kötelezően fogadja el és vállalja a Közgyűlés által mindenkor megállapított tagdíj megfizetését.

    A rendes tag joga, hogy:

a)     a társaság közgyűlésén tanácskozási, indítványozási, szavazati joggal részt vegyen. Tisztségviselőt választhat és tisztségre választható feltéve, hogy személyével kapcsolatban nem merül fel a Ptk. 3:22 §. (1)-(4-5) bekezdésében rögzített valamely kizáró ok.
b)    részt vegyen a társaság szervezeti, szakmai és tudományos életében, az állásfoglalások, határozatok kialakításában és végrehajtásában, illetve a társaság egyéb tevékenységében.
c)    részt vegyen a társaság által rendezett kongresszusokon, konferenciákon, vitákon és más szakmai-tudományos rendezvényeken, ezeken előadást tartson, vagy szellemi alkotását bemutassa, véleményét elmondja.
d)    a társaság vezető szervei által meghatározott feltételek szerint igénybe vegye a társaság szolgáltatásait, anyagi eszközeit, felszereléseit, berendezéseit.
e)    a társaság főtitkára útján folyamatos tájékoztatást nyerjen a társaság bármely területén folyó munkáról és eseményről.
f)    javaslatot tegyen a társaság vezető testületeinek a kiemelkedő munkát végző tagok társasági emlékéremre, állami kitüntetésre való felterjesztésére, jutalmazására.
g)    a társaság testületeinek és tisztségviselőinek hibás döntései, határozatai, téves állásfoglalásai ellen szavát felemelje, a törvénysértő határozatot tudomására jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadja.

    A rendes tag kötelezettsége, hogy:

a)    a társaság Alapszabályának megfelelően tevékenykedjen, az Alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek eleget tegyen, a Közgyűlés által hozott határozatokat - a reá vonatkozó részben - megtartsa és végrehajtsa.
b)    a társaság tevékenységgel kapcsolatos, önként vállalt feladatait maradéktalanul, legjobb tudása szerint végrehajtsa.
c)    a társaság vezető testületeinek felkérésére gazdasági tevékenységéről beszámoljon.

d)    a tudomány nemzetközi állása szerint és a reális lehetőségek figyelembevételével a szakmai kérdések vonatkozásában véleményt alkosson.
e)    a társaság anyagi alapjának megteremtésében és annak gyarapításában a társaság által meghatározott módon és mértékben közreműködjön.
f)    mind az aktív, mind a nyugdíjas rendes tag a részére megállapított tagsági díjat minden év március 31-ig befizesse.

4./    A különleges jogállású tagok:


a.)    Levelező tag lehet minden magyar vagy nem magyar egyetemet végzett személy, ki a szemészet tudományágában aktívan tevékenykedik vagy tevékenykedett, aki a társaság alapszabályát elfogadja, belépését nyilatkozatban kéri, és 2 rendes tag ajánlóval rendelkezik. Jogai és kötelezettségei azonosak a rendes tagéval kivéve, hogy tisztségviselésre nem választható és tisztségviselőt nem választhat.


b.)    Tiszteletbeli tag lehet az a magyar vagy külföldi állampolgár, akinek szakmai, társadalmi, gazdasági, politikai élet különböző területein szerzett tekintélyét, széleskörű tapasztalatait a társaság hasznosítani tudja. A tiszteletbeli tagot (a beérkezett javaslat, vagy javaslatok alapján) az Elnökség javasolja és a Közgyűlés hagyja jóvá. A tiszteletbeli tagok jogaikat személyesen gyakorolhatják. A tiszteletbeli tag sem aktív, sem passzív választó joggal nem rendelkezik.


    A tiszteletbeli tag joga, hogy:

•    a társaság közgyűlésén tanácskozási és indítványozási joggal részt vegyen, de sem aktív, sem passzív választói joggal nem rendelkezik.
•    Részt vegyen a társaság által rendezett kongresszusokon, konferenciákon, vitákon és más szakmai-tudományos rendezvényeken, ezeken előadást tartson, vagy egyéb szellemi alkotását bemutassa.
•    A társaság főtitkára útján folyamatos tájékoztatást nyerjen a társaságban folyó munkáról és eseményekről.

A tiszteletbeli tag kötelezettsége, hogy: a társaság tevékenységével kapcsolatos önként vállalt feladatait maradéktalanul, legjobb tudása szerint végrehajtsa.

c.)    Pártoló tagok lehetnek olyan magyar vagy külföldi állampolgárságú természetes, illetve jogi személyek, akik a társaság működéséhez anyagi, szakmai, erkölcsi vagy egyéb támogatást nyújtani kívánnak, és erre kötelezettséget is vállalnak. A pártoló tagságot az Elnökség javaslatára a Közgyűlés választja meg. A pártoló tag sem aktív, sem passzív választó joggal nem rendelkezik.

5. A tagsági jogviszony megszűnése:

    A tagsági jogviszony megszűnik

a) a tag kilépésével;
b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
c) a tag kizárásával;
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
e.) az egyesület megszűnésével, meg megszüntetésével.

A tag kilépése: A tag tagsági jogviszonyát az Elnökséghez benyújtott írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági viszony ezen esetben a kilépési nyilatkozatnak az Elnökséghez történő megérkezésének időpontjában szűnik meg.

A tagsági jogviszony felmondása: Ha a tag az alapszabályban meghatározott a tagsági feltételeknek bármely okból nem felel meg, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.
A felmondásról az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés dönt.
A felmondást kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a felmondás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A felmondó határozatot a taggal közölni kell.
A tag a közléstől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat a döntés felülvizsgálatát kérve.

A tag kizárása: A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a Közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat eredményeképp – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, és a tag tagsági jogviszonyát kizárás jogcímén megszüntetheti. Az eljárás lefolytatását az Elnök rendeli el. Az eljárás részletes szabályait a Fegyelmi- Etikai Szabályzat tartalmazza.

Ki kell zárni a rendes tagok sorából azt a személyt, aki:
•    a társasággal szemben fennálló kötelezettségeinek önhibájából – kétszeri írásbeli felszólításra – sem tesz eleget. A két felszólítás között legalább 30 napi időköznek kell eltelnie.
•    aki a közügyektől eltiltás hatálya alatt áll.
•    szemészet területén működő cég és gazdasági társaság képviselete vállalása esetén, amennyiben az a tagsággal gazdaságilag, vagy etikailag összeférhetetlen és ezen jogviszonyát erre irányuló felhívás ellenére sem szünteti meg..
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
A tag a közléstől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat a döntés felülvizsgálatát kérve.

 

IV./
A TÁRSASÁG SZERVEZETE

 

1     A társaság vezető szervei:

a./    a közgyűlés
b./    a vezetőség
c./    az elnökség

2.    A társaság állandó bizottságai:

a./    Felügyelő bizottság
b./    Fegyelmi-Etikai bizottság
c./     Tudományetikai bizottság

3.    A társaság szekciói és szervezetei:

a./    szakmai szekciók
b./    területi szervezetek

A tisztségviselő választásának sorrendje:

1./    A Közgyűlés titkos szavazással megválasztja az Elnökség tagjait.
2./     A Közgyűlés titkos szavazással megválasztja az állandó bizottságok
tagjait.
3./    A Közgyűlés titkos szavazással megválasztja a Vezetőség tagjait.

 

V./

A KÖZGYŰLÉS

 

1./ A MAGYAR SZEMORVOSTÁRSASÁG legfőbb döntéshozó szerve a tagok összességéből     álló Közgyűlés.

A tag- az ezen Alapszabályban írtak szerint jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni, minden kérdésben szavazni, tisztségviselő választás esetén - ha nincs kizáró tényező - választó és választható.

A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt

2./ A Közgyűlés hatásköre:

a.)    A Közgyűlés bármely kérdésben jogosult dönteni.
b.)    A Magyar Szemorvostársaság
•    közgyűlés megtartásával és
•    közgyűlés megtartása nélkül jogosult dönteni.

c.)    A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
•    az alapszabály módosítása;
•    a Magyar Szemorvostársaság megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
•    az Elnökségi tagjainak, a Vezetőség tagjainak, az állandó bizottságok és eseti bizottságok tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
•    az éves költségvetés elfogadása;
•    az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása,
•    a vezető tisztségviselők feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll,
•    az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,
•    a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
•    a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
•    a végelszámoló kijelölése,
•    a tag kizárásáról való döntés,
•    a tagsági viszony felmondásáról való döntés,
•    az éves tagdíj megállapítása,
•    döntés a szekciók és területi szervezetek létrehozásának kérdésében,
•    dönt a szekciók, területi szervezetek, az állandó és ideiglenes bizottságok jelentésének elfogadásáról.

d.)    A Közgyűlés összehívása és döntéshozatala:

A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Ezen kívül össze kell hívni a közgyűlést az Elnökség határozata alapján, a Felügyelő bizottság kezdeményezésére, továbbá a tagság egytizedének az ok és cél megjelölésével előterjesztett kérésére, valamint ha a bíróság elrendeli.
A Közgyűlést az Elnökség igazolható módon (faxon, e-mailen, postai úton, stb.), írásbeli meghívóval, a hely és az időpont feltüntetésével, valamint a napirend megjelölésével akként hívja össze, hogy a meghívót a taggyűlés időpontját legalább 15 nappal megelőzően megküldi a tagoknak.

     A meghívónak tartalmaznia kell

a.)    a Magyar Szemorvostársaság nevét és székhelyét,
b.)    az ülés idejének és helyszínének megjelölését,
c.)    az ülés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A közgyűlést lehetőség szerint az egyesület székhelyére kell összehívni. Amennyiben az egyesület székhelyére bármely okból nem hívható össze a Közgyűlés, úgy az Elnökség más helyre is jogosult a közgyűlés összehívására.

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, a közgyűlést  akkor lehet megtartani, ha a közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul a közgyűlés megtartásához.

A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi szavazásra jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök, valamint a közgyűlés által megválasztott jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá.

Határozatképesség:

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz.

A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Határozathozatal:
A határozathozatalhoz – a külön megjelölt esetek kivételével – egyszerű szótöbbség szükséges.
Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges
A közgyűlés határozatait – az alapszabályban meghatározott kivételekkel – nyílt szavazással hozza.

Bármely tag javaslatára a közgyűlés dönthet akként, hogy az adott kérdést titkos szavazással dönti el. Személyi kérdésekben minden esetben titkos szavazással kell dönteni.
Szavazategyenlőség esetén új szavazás rendelhető el, de ha akkor is szavazategyenlőség áll elő, úgy a javaslat elvetettnek minősül.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az:
•    akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít.
•    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni.
•    aki ellen a határozat alapján pert kell indítani.
•    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a MAGYAR
       SZEMORVOSTÁRSASÁGNAK nem tagja vagy alapítója.
•    aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló
     kapcsolatban áll.
•    aki – a tisztségviselő választás kivételével - egyébként személyesen érdekelt a
      döntésben.

A közgyűlés megkezdésekor nyílt szavazással minimum 3 fő szavazatszámlálót és 2 fő hitelesítőt kell választani.
    
A hozott határozatokat a közgyűlésen a közgyűlés elnöke szóban hirdeti ki, azonban a
közgyűlésről távollevőkkel 8 napon belül a hozott határozatokat írásban közölni kell.

A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. A tag szavazati jogát személyesen, vagy közokiratba, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással igazolt képviselő útján gyakorolhatja.
Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlésen a tagok nem jelennek meg a határozatképességhez szükséges számban, a változatlan napirend mellett összehívott újabb közgyűlés már a megjelentek számára figyelem nélkül az eredetileg kiközölt napirend megtárgyalására határozatképesnek minősül. A másodszori közgyűlés összehívható az elsővel azonos napra, de későbbi időpontra is. Ha a megismételt közgyűlést változatlan napirend mellett nem az elsővel azonos napra hívják össze, úgy az új időpontról új meghívót kell küldeni a tagok részére. A meghívóban figyelmeztetni kell a tagokat arra, hogy a megismételt közgyűlés a változatlan napirend tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek minősül.

Tisztségviselő választás esetén a közgyűlés, vagy a megelőző közgyűlés:
•    minimum 3 fős Jelölő bizottságot és
•     3 fős Szavazatszámláló bizottságot választ.

A Jelölő Bizottság a Közgyűlésnek teszi meg jelentését. A Jelölő Bizottság által
javasolt személyek – amennyiben vállalják a jelölést – automatikusan szavazólapra kerülnek.

A közgyűlésen bármely rendes tag tehet újabb jelölést, és az a jelölt, aki a jelenlévők több, mint felének nyílt szavazással leadott szavazatát megkapja, ugyancsak szavazólapra kerül.

A választást a közgyűlés által választott levezető elnök irányítja, akinek a személyére a Jelölő bizottság tesz javaslatot és a közgyűlés nyílt szavazással választja meg.

A szavazás eredményét a Szavazatszedő bizottság összesíti és ismerteti.

Többes jelölés esetén az minősül megválasztottnak, aki a legtöbb szavazatot kapta.

A megbízatások három évre szólnak. Egy tisztségre azonos személy legfeljebb egy alkalommal választható újra, de egy ciklus kihagyása után ismét megválasztható és adott esetben ismét újraválasztható. Ezen tilalom nem vonatkozik a Vezetőség tisztséget nem viselő tagjaira. Két egymást követő ciklus után az Elnökség volt tagja vezetőségi taggá, valamint az elnökségi tagságon kívül bármely más tisztségre megválasztható.

Bármelyik tisztségviselőt a Közgyűlés az Elnökség többségi vagy a Közgyűlés tagjainak 1/3-os kezdeményezése alapján jogosult többségi szavazással visszahívni.

e.)    Döntéshozatal közgyűlés összehívása nélkül:

A közgyűlés összehívása nélküli határozathozatalt az Elnökség a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi.

A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt
kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Elnökség részére.

A közgyűlés összehívása nélküli döntéshozatal során a jelen Alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag vagy alapító jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

Ha bármely tag a közgyűlés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az Elnökségnek össze kell hívnia.

c.)    A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az Elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

 

VI./

VEZETŐSÉG

 

1.    A Vezetőség választott létszáma 40 fő, és ezen felül tisztségéből adódóan tagja az Elnökség valamennyi tagja, és a 2 fő elnökségi póttag a Felügyelő Bizottság elnöke, a Fegyelmi–Etikai Bizottság elnöke, a Tudományetikai Bizottság elnöke, és a szekciók vezetője.
    
A választás rendje az, hogy a legtöbb szavazatot kapott 40 jelölt a Vezetőség rendes tagja lesz, míg az azt követő 6 személy, a kapott szavazatok sorrendjében póttagként kerül megválasztásra. Ha a Vezetőség választott tagjának vezetőségi tagsága bármely okból megszűnik, úgy a kapott szavazatok alapján soros póttag vezetőségi taggá lép elő. Ha az Elnökség bármely tagjának elnökségi tagsága megszűnik, úgy helyébe sorrendben a legtöbb szavazatot kapott elnökségi póttag lép. Amennyiben az állandó bizottságok elnökeinek, a területi szervezetek és a szekciók vezetőinek ezen tisztsége szűnik meg, helyettük az ezen tisztségekre megválasztott személy válik a Vezetőség tagjává.

2.    A Vezetőség két közgyűlés közötti időszakban általános ügyintéző, irányító testület, amely minden olyan kérdésben jogosult dönteni, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

3.    A közgyűlés a vezetőségbe a szakma tekintélyes nyugdíjasai közül örökös tagokat (doayen) választhat létszámkorlátozás nélkül. Az így megválasztott örökös tagok nem számítanak bele a jelen alapító okiratban a vezetőségre megállapított létszámba, ugyanakkor ezen tagok a vezetőség munkájában teljes jogú tagként vehetnek részt.

4.    A Vezetőség szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tart ülést.
Döntéseit ülés tartásával, vagy ülés tartása nélkül is meghozhatja.

Döntéshozatal ülés megtartásával:

Az ülés összehívásáról az Elnökség gondoskodik. A meghívót és a napirenden szereplő előterjesztéseket legalább 15 nappal a kitűzött időpont előtt a Vezetőség tagjai részére meg kell küldeni.

A Vezetőség ülésére esetenként és a napirendnek megfelelően tanácskozási joggal meg lehet hívni a napirendben érdekelt tagot / tagokat, illetve más érdekelt szervek, szervezetek képviselőit.

A Vezetőség határozatképes, ha ülésén a szavazati joggal rendelkezőknek több, mint a fele jelen van.

A Vezetőség határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén megismételt szavazás rendelhető el, de ha akkor is szavazategyenlőség áll elő, akkor a kérdést elvetettnek kell tekinteni. A vezetőség bármely tagjának javaslatára a vezetőség elhatározhatja a titkos szavazást. Személyi kérdésekben minden esetben titkos szavazással kell dönteni.

Ha a szabályszerűen összehívott vezetőségi ülés nem határozatképes, akkor a változatlan napirenddel összehívott újabb vezetőségi ülés ezen napirendek tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek minősül.
Ezen tényt az eredeti meghívóban fel kell tüntetni. Amennyiben a megismételt ülés összehívása nem az eredeti meghívóval történik meg, úgy új meghívókat kell kiküldeni.
 
    A meghívónak tartalmaznia kell

a)     a Magyar Szemorvostársaság nevét és székhelyét;
b)    az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c)    az ülés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
Az ülést lehetőség szerint az egyesület székhelyére kell összehívni. Amennyiben az egyesület székhelyére bármely okból nem hívható össze a vezetőségi ülés, úgy az Elnökség más helyre is jogosult az ülést összehívni.

Ha az ülést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha a Vezetőség valamennyi tagja jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

Az ülésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
Az ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök, valamint az ülés által megválasztott jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá. A vezetőségi ülésen felvett jegyzőkönyvbe foglaltakat a főtitkár a következő közgyűlésen köteles ismertetni.

Rendkívüli vezetőségi ülés összehívását bármelyik vezetőségi tag az ok és a cél megjelölése mellett írásban indítványozhatja, amely indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról az Elnökség dönt. A rendkívüli vezetőségi ülést a vezetőségi tagok legalább 30 %-ának együttes kérése esetén kötelező összehívni.

A rendkívüli vezetőségi ülés összehívására irányuló indítványban a javasolt tárgysorozatot is meg kell jelölni.

A rendkívüli vezetőségi ülést az indítványozástól számított 30 napon belül meg kell tartani.

A rendes vezetőségi ülésre vonatkozó szabályokat a rendkívüli vezetőségi ülésre is értelemszerűen alkalmazni kell.

Döntéshozatal ülés megtartása nélkül:

Az ülés összehívása nélküli határozathozatalt az Elnökség a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi.

A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére.

Az ülés összehívása nélküli döntéshozatal során e törvénynek a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

Ha bármely tag ülés megtartását kívánja, a Vezetőség ülését az Elnökségnek össze kell hívnia.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az Elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja..

6./    A vezetőség kizárólagos hatáskörébe tartoznak az alábbiak:

•    Határozatot hozhat - a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések kivételével - a társaság egészét érintő bármely kérdésben, intézkedik és állást foglal a hatáskörébe utalt ügyekben.
•    Véleményezi a felvételi kérelmeket.
•    Figyelemmel kíséri a társaság jogszabályi előírásoknak és az alapszabálynak megfelelő működését és munkáját, továbbá a társaság tisztségviselőinek tevékenységét.
•    Végrehajtja a közgyűlés határozatait, illetve gondoskodik azok végrehajtásáról.
•    Irányítja a társaság gazdálkodását, nemzetközi és sajtómunkáját.
•    Koordinálja, ellenőrzi és segíti a területi szervezetek, szekciók tevékenységét, gazdálkodását, nemzetközi és sajtómunkáját.
•    Állást foglal a társasági emlékérmek, díjak alapításában.

 

VII./

ELNÖKSÉG

 

1./    A Közgyűlés 3 éves időtartamra a rendes tagok közül - de a korlátozó rendelkezés figyelembevétele mellett - a 7 tagú Elnökséget és 2 fő elnökségi póttagot választ, akik egy alkalommal újraválaszthatóak. Az Elnökség a Vezetőség két ülése közötti időszakban a MAGYAR SZEMORVOSTÁRSASÁG általános irányító, végrehajtó szerve. Az Elnökség tagjai vezető tisztségviselőnek minősülnek.

2./    A megválasztott Elnökség saját tagjai közül az alábbi tisztségviselőket választja meg:

•    elnök
•    első alelnök
•    második alelnök
•    főtitkár
•    titkár
•    pénztáros

Amennyiben az elnök tisztségét nem veszi át, vagy annak gyakorlására bármely okból tartósan nem képes, úgy általános helyettese az első alelnök. Amennyiben az elnöki tisztséget az elnök halála, vagy tagsági viszonyának megszűnése miatt, vagy jogszabályi rendelkezés folytán nem tudja ellátni, úgy helyébe az első alelnök lép, ugyanakkor a több szavazatot kapott elnökségi póttag válik az Elnökség tagjává.
Az Elnökség tagjai közül 60 napon belül új első alelnököt köteles választani.

Az Elnökség tagjaival szembeni követelmények és kizáró okok:

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

     A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Megszűnik az elnökségi megbízatás:

•    a 3 év időtartamának lejártával,
•    megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével,
•    visszahívással,
•    lemondással,
•    a vezető tisztségviselő halálával,
•    a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,
•    a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

Az Elnökség tagja megbízatásáról az Elnöknek megküldött nyilatkozattal bármikor lemondhat.
A lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek     hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

3./    Az Elnökség hatásköre:

a)    Az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b)    A beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c)    Az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d)    Az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e)    Az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f)    A közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g)    Az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h)    Részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i)    A tagság nyilvántartása;
j)    Az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k)    Az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l)    Az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m)    Az alapszabály felhatalmazása alapján a tagfelvétel előkészítése.
n.)     Dönt a Vezetőség két ülése közötti időszakban - a Vezetőség kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések kivételével - a Vezetőség hatáskörébe tartozó kérdésekben, döntéseiről a Vezetőség legközelebbi ülésén köteles beszámolni.
ny.)    A társaság céljainak megvalósítása érdekében meghatározott feladatra ad hoc munkabizottságot hozhat létre, a munkabizottságok tagjait és vezetőit az Elnökség bízza meg és az Elnökségnek tartoznak felelősséggel.
o.)    Kidolgozza a társaság éves munkatervét.
ö.)    Sürgős esetben dönt az utaztatási tervben nem szereplő egyes külföldi kiutazásokról, a társaság költségvetésében e célra előirányzott keret mértékéig.
p.)    Irányítja, segíti és biztosítja a testületi határozatok végrehajtását, felügyeli azok ügyintézését.
q.)    Előkészíti a Közgyűlést és a Vezetőségi üléseket, elkészíti a Vezetőség beszámolóját.
r.)    Tájékoztatást kér a területi szervezetek, szekciók, munkabizottságok munkájáról.
s.)    Előterjesztést tesz kitüntetésekre.
t.)    Javaslatot tesz a társaság által rendezett nemzetközi, nemzetközi részvételű és hazai rendezvények témájára, helyére, szervezőjére.
u.)     Javaslatot tesz tagok felvételére a társaság vezetőségének.
v.)    Az Elnökség irányítja és összehangolja a társaság gyakorlati munkáját.

VI/4.    Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tart ülést.
Döntéseit ülés tartásával, vagy ülés tartása nélkül is meghozhatja. Az elnökségi ülést az elnök hívja össze és vezeti.

Döntéshozatal ülés megtartásával:

Az ülés összehívásáról az Elnök gondoskodik. A meghívót és a napirenden szereplő előterjesztéseket legalább 15 nappal a kitűzött időpont előtt az Elnökség tagjai részére meg kell küldeni.

Az Elnökség ülésein tanácskozási joggal állandó meghívottak az egyetemi szemklinikák igazgatói valamint az állandó bizottságok elnökei.

Esetenként és a napirendnek megfelelően tanácskozási joggal meg lehet hívni a napirenden érdekelt tagot / tagokat, illetve más érdekelt szervek, szervezetek képviselőit.

Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha ülésén a szavazati joggal rendelkezőknek több, mint a fele jelen van.

Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén megismételt szavazás rendelhető el, de ha akkor is szavazategyenlőség áll elő, akkor a kérdést elvetettnek kell tekinteni. Az Elnökség bármely tagjának javaslatára az Elnökség elhatározhatja a titkos szavazást.

Ha a szabályszerűen összehívott ülés nem határozatképes, akkor a meghívóban megjelölt időpontban ismételten összehívott vezetőségi ülés – a megjelent tagok számára tekintet nélkül – határozatképesnek tekintendő, és dönthet az eredeti napirenden szereplő ügyekben. Ezen tényt az eredeti meghívóban fel kell tüntetni. Amennyiben a megismételt ülés összehívása nem az eredeti meghívóval történik meg, úgy új meghívókat kell kiküldeni.
 
    A meghívónak tartalmaznia kell:

a)    a Magyar Szemorvostársaság nevét és székhelyét;
b)    az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c)    az ülés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
Az ülést lehetőség szerint az egyesület székhelyére kell összehívni. Amennyiben az egyesület székhelyére bármely okból nem hívható össze az elnökségi ülés, úgy az elnök más helyre is jogosult az ülést összehívni.

Ha az ülést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az Elnökség valamennyi tagja jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

Az ülésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
Az ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök, valamint az ülés által megválasztott jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá. A vezetőségi ülésen felvett jegyzőkönyvbe foglaltakat a főtitkár a következő vezetőségi ülésen köteles ismertetni.

Rendkívüli ülés összehívását bármelyik tag az ok és a cél megjelölése mellett írásban indítványozhatja, amely indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról az Elnök dönt. A rendkívüli ülést az elnökségi tagok legalább 30 %-ának együttes kérése esetén kötelező összehívni.

A rendkívüli ülés összehívására irányuló indítványban a javasolt tárgysorozatot is meg kell jelölni.

A rendkívüli ülést az indítványozástól számított 30 napon belül meg kell tartani.

A rendes ülésre vonatkozó szabályokat a rendkívüli vezetőségi ülésre is értelemszerűen alkalmazni kell.

Döntéshozatal ülés megtartása nélkül:

Az ülés összehívása nélküli határozathozatalt az Elnök a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi.

A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére.

Az ülés összehívása nélküli döntéshozatal során a jelen Alapszabálynak a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

Ha bármely tag ülés megtartását kívánja, az Elnökség ülését össze kell hívnia.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az Elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

 

VIII./

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

 

1)    A Felügyelő bizottság 3 tagját 3 éves időtartamra a Közgyűlés választja meg és egy alkalommal újraválasztható. A megválasztott felügyelő bizottsági tagok maguk közül választják meg a bizottság elnökét. A Felügyelő bizottság kizárólag a Közgyűlésnek van alárendelve, a Közgyűlésnek tesz jelentést, csak a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

2.)    A Felügyelő bizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.

3.)    A Felügyelő bizottság a Magyar Szemorvostársaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a Magyar Szemorvostársaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Magyar Szemorvostársaság fizetési számláit, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

4.)    A Felügyelő bizottság határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van. Határozatait szótöbbséggel hozza.

5.)    A Felügyelő bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a Magyar Szemorvostársaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a Magyar Szemorvostársasággal szemben.
A bizottság a megállapításairól tájékoztatja a Magyar Szemorvostársaság vezető szerveit és beszámol a Közgyűlésnek.

6.)    A bizottság szükség szerint szaktanácsadókat, eseti szakértőket vagy társasági tagokat is bevonhat munkájába.

7.)    A bizottság szükség szerint, de évente legalább 2 alkalommal ülésezik.

9.)     A Felügyelő bizottság tagjaival szembeni követelmények és kizáró okok:

Felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

    A Felügyelő bizottság tagja feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet a Felügyelő bizottság tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet a Felügyelő bizottság tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet a Felügyelő bizottság tagja az, akit eltiltottak a felügyelő bizottsági tevékenységtől.

Nem lehet a Felügyelő bizottság tagja, akinek hozzátartozója (Ptk. 8:1.§./2/ bekezdés) az Elnökség tagja.

 

IX./

FEGYELMI-ETIKAI BIZOTTSÁG

 

1.)    A Fegyelmi-Etikai bizottság 3 tagját 3 éves időtartamra a Közgyűlés választja meg, és egy alkalommal újraválasztható. A megválasztott etikai bizottsági tagok maguk közül választják meg a bizottság elnökét. A Fegyelmi-Etikai bizottság kizárólag a Közgyűlésnek van alárendelve, csak a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

2.)    A Fegyelmi-Etikai bizottság minden olyan fegyelmi-etikai kérdés kivizsgálására jogosult, amelyre az Elnöktől megbízást kap.

3.)    A Fegyelmi-Etikai bizottság vizsgálatát 60 napon belül tartozik lefolytatni és a vizsgálat eredményét tartalmazó jelentését az Elnökségnek megküldeni. Jelentésében állást kell foglalnia abban a kérdésben, hogy a lefolytatott vizsgálat alapján megállapíthatónak látszik-e, hogy a vizsgálat alá vont tag(ok) magatartása jogszabályt, alapszabályt, vagy a közgyűlési határozatot súlyosan vagy ismételten sérti-e, amelyre figyelemmel indokoltnak tarja-e a kizárási eljárás lefolytatását, vagy tisztségből való leváltás kiszabását. Ha az elkövetett fegyelmi vétség nem indokolja kizárás, vagy tisztségből való leváltás fegyelmi büntetés kiszabását, akkor a fegyelmi eljárásban I. fokon érdemben dönt, egyebekben az ügyet a kivizsgálást követően a fegyelmi eljárás lefolytatása végett a Közgyűlés elé terjeszti.

4.)    Az eljárás a Magyar Szemorvostársaság elnökének írásbeli döntése alapján indul meg.
Az eljárást elrendelő határozat vételét követően ezen tényről a Fegyelmi-Etikai bizottság elnöke írásban haladéktalanul köteles értesíteni az eljárás alá vont tagot megküldve részére az eljárás elrendeléséről rendelkező irat másolatát, egyben kitűzve a személyes meghallgatás helyét és időpontját. Az eljárás alá vont tagot tájékoztatni kell arról, hogy a személyes meghallgatáson nem köteles megjelenni, nem köteles nyilatkozni, de ezzel a védekezés ezen módjáról mond le. Arra is fel kell hívni figyelmét, hogy távolmaradása az eljárás lefolytatásának nem akadálya, továbbá, hogy képviseletéről a Polgári Perrendtartás előírásainak megfelelően gondoskodhat.
A Fegyelmi-Etikai bizottság elnöke gondoskodik a szükséges bizonyítékok beszerzéséről, amelyeket az eljárás alá volt tag az eljárás során megismerhet.
A személyes meghallgatáson - az eljárás alá volt tag személyes adatainak rögzítését követően a tényállással kapcsolatban meg kell kísérelni a tag meghallgatását, továbbá, amennyiben a tag által előterjesztett bizonyítási indítványnak az Etikai Bizottság helyt ad, úgy a bizonyítási eljárást le kell folytatni.

Az eljárás lefolytatásakor az Fegyelmi- Etikai bizottság szótöbbségi határozattal dönt a kivizsgálás eredményéről. Ha a fegyelmi vétség súlya miatt, vagy az eljárás alá volt tag tisztségére figyelemmel a döntés meghozatalára a Közgyűlés jogosult, akkor az ügyet a bizottság javaslatával együtt a Közgyűlés elé terjeszti. Abban az esetben viszont, ha az ügy nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, akkor az ügyben I. fokon.érdemben dönt. Ha a tag nem követett el fegyelmi vétséget, vagy nem bizonyított, hogy a fegyelmi vétséget ő követte el, akkor ennek megállapítása mellett az eljárást megszünteti, ha a tag vétkességét állapítja meg, úgy fegyelmi büntetést szab ki vele szemben. A hozott határozatot, valamint a meghallgatásokról felvett jegyzőkönyveket valamennyi bizottsági tag aláírja és azt az eljárás elrendeléséről rendelkező döntés átvételétől számított 60 napon belül megküldi a Magyar Szemorvostársaság elnökének.

A Fegyelmi Etikai bizottság saját hatáskörben csak írásbeli figyelmeztetés és kedvezményekből legfeljebb 2 évre történő kizárás fegyelmi büntetés kiszabására jogosult. Tisztségről történő leváltást és kizárás fegyelmi büntetést csak a közgyűlés jogosult kiszabni.

Az eljárás részletes szabályait a Fegyelmi- Etikai Szabályzat tartalmazza.

Fegyelmi büntetések

a.    Írásbeli figyelmeztetés.
b.    Kedvezményekből, legfeljebb 2 évre történő kizárás.
c.    Tisztségről történő leváltás (csak a közgyűlés szabhatja ki)
d.    Kizárás (csak a közgyűlés szabhatja ki).

Amennyiben a kivizsgálás a tagra nézve terhelő megállapításokat tartalmaz, de az ügyet a Fegyelmi Etikai Bizottság az elkövetett cselekmény súlyára, vagy az eljárás alá volt tag tisztségére figyelemmel nem bírálta el I. fokon, úgy a Magyar Szemorvostársaság elnöke a vizsgálat anyagát a következő közgyűlés elé terjeszti az üggyel kapcsolatos elnökségi javaslattal és bizonyítékokkal együtt. Az ügyet tárgyaló közgyűlésen a Fegyelmi- Etikai bizottság elnöke ismerteti a bizottság álláspontját.

 

X.
TUDOMÁNYETIKAI BIZOTTSÁG
 


1)    A Tudományetikai bizottság a közgyűlés által 3 évre választott elnökből és 2 tagból áll. Kizárólag a közgyűlésnek van alárendelve, elnökét maga választja meg és egy alkalommal újraválasztható.

2)    Figyelemmel kíséri a szemészet tudományának mindenkori haladását, ennek megvalósulását és megvalósíthatóságát a társaság tagjai részéről. Véleményt alkot, javaslatokat tesz mind a társaság tagjai, mind egyéb szervezetek részére a korszerűnek és etikusnak tekinthető ellátás módjáról.

3)    A bizottság a megállapításairól tájékoztatja a társaság vezető szerveit és beszámol a közgyűlésnek.

4)    Figyelemmel kíséri a betegek jogainak alakulását és érvényesülését.

5)    A bizottság szükség szerint szaktanácsadókat, eseti szakértőket is bevonhat munkájába.

6)    A bizottság elnökét, tagjait a társaság hatáskörében intézkedési jog nem illeti meg, de megállapításai nyomán intézkedésre felkért tisztségviselő, illetve tag erre 8 napon belül válaszolni köteles.

7)    A bizottság szükség szerint, de évente legalább 2 alkalommal ülésezik.

 

XI.
A TÁRSASÁG TERÜLETI SZERVEZETEI ÉS SZEKCIÓI
 


1)    a) A társaság területi szervezetei egy adott földrajzi vagy közigazgatási területen élő társasági tagokat tömörítő egységek.

b) A társaság szekciói egy-egy speciális szakterülettel foglalkozó illetve iránta érdeklődő társasági tagokat tömörítő egységek.

2)    A területi szervezetek és szekciók tevékenységüket, gazdálkodásukat, a társaság felügyelete és irányítása alatt végezhetik. Az ellenőrzést a társaság a Felügyelő bizottsága útján látja el.

3)    Területi szervezet és szekció létrehozását bármelyik tag kezdeményezésére a társaság Közgyűlése hagyja jóvá.

4)    A területi szervezet és szekció elnökét a társaság elnökségéhez bejelentett területi, szervezeti, illetve szekció tagok választják 3 évre, egyszerű szótöbbséggel. A megválasztásra kerülő területi szervezet és szekció elnököt egy alkalommal lehet újabb 3 éves periódusra megválasztani.

 

XII.
A TÁRSASÁG VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐINEK HATÁSKÖRE ÉS FELELŐSSÉGE

 

1)    A társaság elnökének hatásköre:

a)    Képviseli a társaságot bíróságok, hatóságok és harmadik személyek, valamint hazai és nemzetközi szervezetek előtt. Képviseleti joga önálló.
b)    Vezeti a Közgyűlést, a Vezetőség és az Elnökség üléseit.
c)    Dönt és/vagy intézkedik az Elnökség két ülése közötti időszakban - a főtitkárral egyetértésben - az elnökség hatáskörébe tartozó, de halaszthatatlan döntést és/vagy intézkedést igénylő ügyekben kivéve, az elnökség kizárólagos hatásköreit érintő kérdéseket. Egyetértés hiányában az ügyben az elnökség dönt. Az elnök döntéseiért felelősséggel tartozik és arról az elnökség legközelebbi ülésén beszámolni köteles.
d)    Őrködik a hatályos jogszabályok, különösen a társaságra vonatkozó rendelkezések és a társaság alapszabályának szigorú betartása felett.
e)    Dönt az etikai eljárás megindításáról és lefolytatásáról.

2)    Az alelnök hatásköre:
Az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti. A vezetőség és az elnökség az alelnököt önálló feladattal is megbízhatja. Képviseleti joga önálló.

3)    A főtitkár hatásköre:

a)    A társaság vezető szerveinek ülései között a testületek határozatainak megfelelően folyamatosan intézi a társaság ügyeit. Képviseleti joga önálló.
b)    A XII/c./ pontban meghatározott ügyekben az elnökkel egyetértésben dönt és/vagy intézkedik. Egyetértés hiányában az adott ügyben az elnökség dönt.
c)    Előkészíti a vezető szervek üléseit, biztosítja működésüket és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról.
d)    Tájékoztatja a tagokat a társaság munkájáról.

4)    A titkár hatásköre:

a)    Az elnökségi üléseken, vezetőségi üléseken, valamint a társaság közgyűlésén ellátja a jegyző feladatát. A jegyzőkönyvet az ülés két jelenlévő tagjával hitelesíti. Képviseleti joga önálló.
b)    Tárgy-nyilvántartási adminisztráció, mandátumvizsgálat.
c)    Ellátja a főtitkár által átruházott vagy rábízott feladatokat.


5)    A pénztáros feladata:

A társaság pénzkezelési szabályzatában foglaltak szerint kezeli a pénztárat, gondoskodik a bevételek és kiadások teljesítéséről, a pénzkészlet előírás szerinti elhelyezéséről, vezeti a naplófőkönyvet. Képviseleti joga önálló.

6)    A társaságot az elnök akadályoztatása esetén az első alelnök, az elnök és az első alelnök akadályoztatása esetén a második alelnök, majd a főtitkár, illetve az elnökség egyetértésével felkért megbízottjuk képviseli.

7)    A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

8)    A vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta.

 

XIII.
A TÁRSASÁG TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGE

 

A Magyar Szemorvos Társaság célja a szemészet (szemorvos-tudomány) fejlesztése és a tagok tudományos ismereteinek bővítése érdekében:

1)    Tudományos üléseket tart hazai és külföldi előadók részvételével.

2)    A vezetőség döntése alapján egy-két évente megszervezi a Magyar Szemorvos- társaság kongresszusát.

3)    Támogatja és segíti a területi szervezeteinek és szekcióinak tudományos tevékenységét.

4)    Egyéb hazai és külföldi szervezetekkel, társaságokkal, cégek támogatásával tudományos összejövetelek szervezésében részt vehet. A Magyar Szemorvostársaság által szervezett, támogatott tudományos események rendezésére a vezetőség egyszemélyi felelőst bíz meg, akinek felelőssége az esemény zavartalan lebonyolításának biztosítása, valamint a társaság számára lehető leggazdaságosabb pénzügyi eredmény elérése (kiállítás, szponzor, hirdetés, szervezés, stb.). A megbízott személy köteles az általa szervezett rendezvény terveiről, lebonyolításáról és gazdasági eredményeiről a vezetőségnek beszámolni. A pénzügyi elszámolásért anyagilag is felelős.

 

XIV.
A TÁRSASÁG GAZDÁLKODÁSA

 

1)    A társaság vagyona a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, kongresszusi és egyéb tudományos események bevételeiből, pályázatokból és gazdasági tevékenységéből képződik.

2)    A társaság tartozásaiért saját vagyonával felel.

3)    A tagok - a tagdíj fizetésén túl - a társaság tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

4)    A társaság költségvetését a főtitkár terjeszti a vezetőség, illetve a közgyűlés elé.

5)    Az éves költségvetési tervben jóváhagyott összegeknek rendeltetésszerű és a mindenkori pénzügyi előírásoknak megfelelő felhasználásáért, valamint a társaság ingó és ingatlan vagyonának kezeléséért az Elnök a felelős.

6)    A társaság gazdálkodó tevékenységét a mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezések valamint az Alapszabály és a Közgyűlés határozatainak megtartásával folytatja.

7)    A társaság választott tisztségviselői javadalmazásban nem részesülnek.

 

XV.
A TÁRSASÁG TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE

 

1./    A Magyar Szemorvostársaság feletti általános törvényességi felügyeletet a nyilvántartó bíróság látja el. A törvényességi felügyeleti jogkör nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi felügyelet nem irányulhat a Magyar Szemorvostársaság döntéseinek gazdaságossági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.

2./ Ha a törvényes működés helyreállítása érdekében tett intézkedések nem vezetnek eredményre, a nyilvántartó bíróság megszünteti a társaságot.

 

XVI.
A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE

 

1.)    Jogutódlással történő megszűnés:

A Magyar Szemorvostársaság más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel     egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

2.)    A jogutód nélküli megszűnés:

A Magyar Szemorvostársaság jogutód nélkül szűnik meg, ha:

a.)    a tagok kimondják megszűnését;
b.)    az arra jogosult szerv megszünteti
feltéve mindegyik esetben, hogy a Magyar Szemorvostársaság vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
c.)    az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
d.)    az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

3.)    Rendelkezés a fennmaradó vagyonról:

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

4.)    A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén:

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

 

XVII.
HATÁLYBA LÉPÉS

 

A jelen, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a társaság 2016. december 9. napján megtartott közgyűlése ……………….sz,. határozatával elfogadta, azzal, hogy az alapszabály a közgyűlés napján lép hatályba, egyidejűleg a társaság korábbi, többször módosított alapszabálya hatályát veszti.

 

IGAZOLÁS

 

Az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Kelt: Budapesten, 2016. év december hó 9. napján

 

Dr. Biró Zsolt
elnök
  Dr. Somfai Gábor Márk
jegyzőkönyvvezető
     
     
hitelesítő   hitelesítő

 

Az aláírások hitelességét ellen jegyzem: Budapesten, 2016. év december hó 9. napján.
 

 
Dr. Fekete Zoltán,
ügyvéd
   

 

Következő események

Retina Szekció 2017. évi Kongresszusa

Retina Szekció 2017. évi Kongresszusa

Eger 2017. november 24-25.

 

vissza tovabb
1
2
3
4
5
6

OCULAR SURGERY NEWS

     
 

APRIL 2015

 
  
  
  
 

 
      
     

Tisztelt Kollégák!

Értesítjük az MSZT tagjait, hogy a World Glaucoma Association ingyenesen elérhető IGR folyóirata (International Glaucoma Review) az alábbi linken keresztül most hozzáférhető.