 |
||
|
Tisztelt Kollégák! |
|
IGR 17-4 e-pub verzió: IGR 17-4 PDF verzió: IGR igénylés: |
Látássérülés - Pszichológiai szempontok a szemészeti rendelőben, vagy osztályon
2012-01-13A súlyos fokú látásromlás, vagy látásvesztés biológiai, pszichológiai és szociális történés. Amikor a maximálisan elérhető látásteljesítmény beállt (vagy legalábbis nagy biztonsággal jósolható a tartománya és/vagy progressziója), a szemészeti rendelőben kapja meg a beteg az állapotára vonatkozó információkat, tájékoztatást. A látássérültté válás általában traumatikus élmény, kibillenti a személyt életvezetésének megszokott menetéből, érzelmi, kognitív és fiziológiai diszfunkciót eredményez. Hatása hosszantartó, hiszen a látássérülés következményei a mindennapokban újabb és újabb kritikus helyzetekhez, negatív élményekhez vezetnek, hatással vannak az énképre, az önbecsülésre. Az összetett veszteségélményből fakadó krízis elégtelen feldolgozása pszichés megbetegedések (szorongásos-és hangulatzavarok, pánikbetegség, addikciós magatartás, szuicid gondolatok és –cselekmény, stb.) forrása lehet. Fontos tehát, hogy hogyan és milyen tartalmú tájékoztatást kap a beteg egy számára tekintélynek számító, elismert és elfogadott szakembertől (szemész).
A beteg pszichés egyensúlyának helyreállítását, a mindennapos tevékenységekhez, közlekedéshez, infokommunikációs eszközökhöz szükséges készségek újratanulását, a funkcionális látás maximalizálását és a munkába állást a komplex (elemi-és foglalkozási) rehabilitáció biztosítja a szemészeti rehabilitációt követően vagy már azzal párhuzamosan. A legoptimálisabb és a külföldi gyakorlatban bevált eljárás, ha a szakorvos a szemészeti állapot közlése mellett – egy meleg, elfogadó, bizalmi légkörben – tájékoztatást nyújt a további lehetőségekről, információs kiadványt, telefonszámot ad a betegnek/hozzátartozónak (régiós rehabilitációs központ vagy ahol van, tanácsadó szolgálat elérhetőségei). Az elfogadó, empatikus és hiteles (kongruens) légkör megteremtése nem könnyű az erősen időhatáros, hierarchikus viszonyt feltételező orvos-beteg kapcsolatban. A sikeres rehabilitációba irányításnak feltétele, hogy a szemész -elfogadja az elemi (komplex) rehabilitáció szükségességét (kellő információja van errőla típusú szolgáltatásról és indikáltnak tartja a konkrét eset kapcsán) -képes legyen a beteg felé közvetíteni, hogy az életminőség visszaállítása érdekében nem elég kizárólag az orvosi problémára koncentrálni (utal a lelki és társas szempontokra) -elismeri, hogy a probléma valóban súlyos és nagy nehézségek forrása lehet -képviseli, hogy -a még esetleg fennálló szemészeti lehetőségek mellett -más szakemberek (pszichológus, rehabilitációs szakember) a felmerülő problémák jelentős részében segítséget tudnak adni.
Támogatónak ítéli meg a beteg a légkört, ha a szakorvos:
| NEM | HANEM |
| …elfoglalt, titkolózó | informatív, elérhető |
| …bagatellizál: „ezzel azért még lehet élni” | reális |
| …monologizál | enged visszakérdezni |
| …közvetít személyes értékítéletet „eméssze otthon egy kicsit a helyzetet” | tényszerű, szakszerű |
| …mond szubjektív motívumokat „nagymamám is így járt” | tárgyilagos, a beteg van a fókuszban |
| …kioktat „legyen erős” | engedi átélni a helyzet nehézségét |
Az elemi-és foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások során a beteg (a rehabilitációban: kliens) helyzetének felmérése után többféle szolgáltatáselem közül választhat. Az, hogy milyen tevékenységeken vesz részt, a szakemberek és a kliens közös gondolkozásának eredménye. A pszichológiai ellátás igénybevétele sem kötelező, még ha indokolt is, a kliensnek lehetősége van nem élni vele. Tapasztalatok alapján azonban, amikor bekerül a rehabilitációs folyamatba, a motiváció folyamatosan alakul ki, saját helyzetének és szükségleteinek megítélése fejlődik. Fontos tehát hangsúlyozni, az elsődleges cél nem a pszichológushoz irányítás, hanem a beteg -akár a tanácsadó szolgálaton keresztül, akár közvetlenül -rehabilitációs központba juttatása!
Rövid állapotfelmérésre alkalmas kérdések:
- Vannak-e alvásproblémái (elalvás, átalvás, felkelés, altató)?
Igen, mégpedig:……………………. Nem
- Milyen az étvágya és mennyi alkoholt fogyaszt?
Túlevő/Keveset eszik Kielégítő
Rendszeresen Nem, alig fogyaszt alkoholt
- Soroljon fel legalább öt tevékenységeket (személyes higiénia biztosításán és étkezésen kívül) amiket napi szinten végez!
(ha nincs köztük hatékonyságélményt nyújtó, célvezérelt vagy jövőre irányuló tevékenység, az problémát jelez)
Felsorol legalább ötöt: Igen / Nem
- Szed-e nyugtatót, hangulatjavítót?
Igen, mit:……………………………… Nem
- Mennyire érzi ingadozónak a hangulatát, izzadás, remegés, szívdobogás, szorulás, hasmenés indokolatlanul előfordul-e?
Igen, mégpedig:……………………... Nem
Ha a fentiek közül egy súlyos mértékben vagy több enyhén, közepesen jellemző, az pszichés támogatás szükségességét jelezheti.
Kapcsolódó dokumentumok:
1. Látássérülés - Pszichológiai szempontok a szemészeti rendelőben, vagy osztályon
Cikk értékelése
| Eddig 2 felhasználó értékelte a cikket. |
Következő események
1
2
